SPRINKLER RENDSZEREK

A vízzel-oltáson alapuló beépített oltóberendezések hagyományos és leggyakoribb megvalósulási formái  a sprinkler rendszerek. A sprinkler kifejezés az angol „to sprinkle” permetezni igéből származik mely a gyakorlatban egy önműködő beépített vízzel oltó berendezést jelent. A mai sprinkler rendszerek első változatát immár 200 éve, 1812-ben szabadalmaztatták Angliában.

A sprinkler rendszerek létesítésnek szabályai:

  • Sprinkler tervet csak vizsgázott szakmérnök készíthet 
  • Az építéséhez csak engedélyeztetett sprinklerfejek, szerelvények, berendezések használhatók 
  • Az építését képzett építésvezető irányításával kell végezni
  • A berendezést csak erre szakosodott cég helyezheti üzembe és tarthatja karban.

A sprinkler berendezésekre vonatkozó magyar és nemzetközi szabványok:

  • Magyarországon a sprinkler berendezés tervezését az MSZ EN 12845 valamint a 28/2011 IX. 6. BM rendelet alapján kell végezni. 
  • Speciális felhasználási területeken a külföldi előírások alapján is lehet tervezni, a Tűzvédelmi Hatóság bevonásával és engedélyével. Ilyenek az amerikai szabványok NFPA13, NFPA 15, NFPA 16, NFPA 20, az FM (Factory Mutual) mely az építőanyagok, szolgáltatások és tervezési módszerek vizsgálatára és tanúsítására szakosodott cég, illetve a VdS (Verband der Sachversicherer) előírásai. 
                                    

Sprinkler berendezés működése és főbb típusai:

Az oltóközeg alapesetben tiszta víz, mely egy kiépített csővezetéken át áramlik. A védendő helyiségekben a sprinklerfejek a teljes felületen egyenletesen vannak kiosztva. A sprinklerek zárt helyzetben vannak, de a csőhálózat állandó nyomás alatt áll. A tűz hatására keletkezett hő miatt azok a sprinklerek nyílnak ki, amelyek a tűz közelében helyezkednek el. Ekkor a vízkiáramlás az adott szórófejen elindul és egyenletesen vízpermettel árasztja el a tűzet.

Nedves rendszer: A nedves rendszerek a legegyszerűbbek, legolcsóbbak, leghatásosabbak, de alapesetben nem alkalmazhatók fagyra érzékeny helyeken.
Fagyveszély esetére a nedves rendszer feltöltése fagyállóval lehetséges, de részben a szabályozás, részben a fagyálló költsége ennek a felhasználásnak is határt szab.

Száraz rendszer: Fagyveszély esetén leggyakrabban használt rendszer. A száraz rendszerben a riasztószelep feletti csőhálózat készenléti nyomását víz helyett levegő biztosítja. A száraz riasztószelep úgy van kialakítva, hogy az osztón lévő ~10bar mértékű nyomásnak a száraz rendszer ~2-4baros nyomása ellenálljon, amíg a szelep zárva van. Mikor egy szórófej nyit, a levegő nyomása leesik és a víz elárasztja a hálózatot. Innentől a működés mechanizmusa egyezik a nedves rendszerével. A száraz rendszer készenléti nyomását kompresszor, míg a rendszer nedves szakaszának nyomását, a nedves rendszerhez hasonlóan, nyomástartó szivattyú, hidrofór, városi víz, stb biztosítja.

Elővezérelt rendszer: Az MSZ EN 12845 szabvány két típusát ismeri, mindkét esetben a tűzjelző rendszernek vezérlő funkciója van.
Az ”A” típusú elővezérelt rendszer: Száraz rendszer, melynél azonban a riasztószelep a nyomásesésre – egy szórófej nyitására – nem nyit, hanem csak a tűzjelző jelére. Általános esetben a tűzjelző gyorsabban reagál, mint a sprinkler, így egy tűz esetén a tűzjelző kinyitja a szelepet, a rendszert elárasztja a víz és a fejek nyitásakor a rendszer már egy nedves rendszerhez hasonlóan működik. Olyan területeken használható, ahol a véletlen vízkifolyás (pl. egy fej mechanikai sérülése esetén) jelentős anyagi károkat okozhat. További előnye, hogy fagyveszélyes helyen is alkalmazható. Hátránya, hogy a tűzjelző meghibásodása esetén nem olt.
A ”B” típusú elővezérelt rendszer: A fentihez hasonló rendszer, az egyetlen lényeges különbség az, hogy a riasztószelep nem kizárólag a tűzjelző jelére, hanem a készenléti légnyomás csökkenésére is nyit. Ezáltal a biztonsága jelentősen nő, mert mennyiben a tűzjelző berendezés megfelelően működik, úgy az ”A” típussal megegyező módon történik az oltás. Azonban ha a tűzjelző hibás, az elővezérelt rendszer akkor is működik – mint száraz berendezés.
A „B” típust olyan területeken használható, ahol fagyveszély van, azonban a funkció, vagy az épület jellege miatt a száraz rendszerek korlátait elkerülendők.
Mindkét elővezérelt rendszer hátránya, hogy a tűzjelző hibás jelzésére a hálózatot vízzel árasztja el, amit a hálózatból el kell távolítani, a karbantartás pedig költség igénnyel jár.

A Ventor Kft. vállalja az oltóberendezések létesítésének teljes körű bonyolítását, a tűzvédelmi koncepció kialakítását, a teljes tervezést és a szükséges engedélyek megszerzését ill. a teljes rendszer kiépítését az üzembe helyezésig. Vállaljuk továbbá a kezelőszemélyzet kioktatását, a rendszerek folyamatos karbantartását valamint időszakos felülvizsgálatát is.